Egyre több óvoda nyit újra, és ennek kapcsán felelős szülőként sok szempontot kell mérlegelnünk. Dr. Garas Péter pszichiátert, a Medspot orvosigazgatóját kérdeztük.
Hogyan reagálhatnak a gyermekek az óvodába való visszatérésre?
A járványügyi korlátozások feloldása bizonyos szempontból jobban fokozhatja a szorongást, mint a korlátozások bevezetése. Míg korábban előírták a szabályokat, otthon kellett maradni, nem találkozhattunk egymással, addig az újranyitás kapcsán bizonytalanságunk kerül előtérbe, a betegségtől való félelmünk fokozódhat, nőhet a körülmények kiszámíthatatlanságának érzése.
Az óvodás korú gyermeknek, hasonlóan az iskolásokhoz, kulcsfontosságú tényező a szociális kapcsolatok szabályozása szempontjából a kortársközösség, amit az otthoni környezet kevéssé tud pótolni.
Bárhogyan is döntenek a szülők gyermekük visszatérésének üteméről, fontos, hogy egy közös megbeszélést követően határozzák el magukat. A szülők kommunikációja a kialakult helyzetről meghatározza a gyermek érzéseit és viselkedését is. A szülők reakciói jelentősen befolyásolják, hogy a gyermek mennyire szorongástelinek éli meg a jelenlegi szituációt. Szülőként érdemes figyelni arra, hogy saját szorongásainkat igyekezzük megtartani (pl. ne essünk kétségbe, ha az arcához nyúl a gyerek). A gyerekek biztonságérzetét növelheti a napok strukturálása és a közös rutinok megtartása (pl. esti mese, játszóterezés).
Lesznek olyan gyerekek, akik zökkenőmentesen visszaállnak, és lesznek olyanok is, akik 2,5 hónapos otthonlét után nehezen térnek vissza a korábban megszokott ritmushoz. Teljesen természetes, ha a megváltozott helyzet átmeneti viselkedésbeli nehézségeket okoz, pl. az elválás nehézsége, átmeneti indulatkezelési problémák, melyek rendszerint 3-4 hét alatt elmúlnak. Amennyiben ezek a nehézségek hosszan fennállnak, illetve jelentősen befolyásolja a gyermek életvitelét, javasolt szakember felkeresése.