A jelenlegi pandémiás helyzet meglehetősen negatív hatással van az emberek mentális egészségére. A járvány alatt nagyon sok új stresszorral kell megküzdenünk. Kialakulhat a fertőzéstől és fertőzöttségtől való félelem, illetve a járványügyi intézkedések szintén stresszhatásként lehetnek jelen az életünkben. Arról nem is beszélve, hogy sokakat anyagilag és egzisztenciálisan is megterhel ez az időszak. Ezen kívül a mentális egészséget károsító tényezők közül kiemelném a karantént is, hiszen rengeteg embernek okoz kifejezett frusztrációt a hosszas bezártság, a személyes kontaktusok hiánya, illetve a megszokott napi rutin felborulása.
Noha a járványügyi intézkedések sokat enyhültek az utóbbi hetekben, és valamennyire szabadabban lehet mozogni, ne feledkeznünk meg arról sem, hogy a járványhelyzet még tart, és sok a pandémiával kapcsolatos stresszor még mindig jelen van az életünkben (pl. fertőzéstől való félelem, anyagi problémák). Ezen kívül fontos megjegyezni, hogy bár az utóbbi időszakban sokan kiszabadultak a karanténból, gyakran a traumatikus események és frusztráló helyzetek (mint pl. a hosszan tartó bezártság) csak később fejtik ki negatív hatásukat. A szakirodalom ezt a jelenséget poszttraumatikus stressz szindrómaként (PTSD) írja le. Vagyis teljesen normális és érthető jelenség, ha valakin a karantén után jönnek ki a PTSD tünetei, mint például szorongás, düh, frusztráltság, alvászavar, bizonyos pszichoszomatikus tünetek stb.
Nem mindenkinél jelentkeznek élesen a PTSD tünetei, viszont ez a karantén utáni helyzet sokunknak jelenthet stresszt. A teljesség igénye nélkül összeírtunk néhány tanácsot, amivel a karantén után jelentkező szorongást oldani vagy kezelni lehet:
Szakemberhez fordulás: Ha észleli magán a PTSD tüneteit érdemes lehet szakemberhez (pl. pszichológushoz) fordulni. Ne hagyja, hogy elhatalmasodjanak a tünetek!
Relaxációs és meditációs technikák: Sok relaxációs és meditációs technika van (pl. autogén tréning, mindfulness technikák), amik rengeteget segíthetnek a stresszoldásban.
Rendszeres testmozgás: A sport amúgy is egy fontos eszköz a mentális egészség megőrzése szempontjából, de egy ilyen különösen megterhelő helyzetben kifejezetten hasznos feszültségoldó technika lehet. Még a kis intenzitású és rövid ideig tartó testmozgás (pl. séta) is sokat tud segíteni lelki jóllétünkön.
Napirend kialakítása: Ahogy a karanténba kerülés, úgy a karanténból kikerülés is felboríthatja a megszokott napirendet és időbeosztást, hiszen a hosszan tartó bezártság alatt kialakulhatott egyfajta bioritmus, ami most az új ingerek és lehetőségek hatására könnyen felborulhat. Fontos, hogy ezekben a periódusokban se veszítsük el a kontrollt időbeosztásunk felett, és törekedjünk egyfajta (új) napirend kialakítására.
Hála és optimizmus gyakorlása: Teljesen természetes, ha egy ilyen megterhelő időszakban negatív érzelmeket élünk át. Viszont fontos, hogy ne ragadjunk bele egyfajta öngerjesztő negatív spirálba, hanem érdemes lehet néha megállni és számot vetni, hogy mi az, amiért hálásak lehetünk. Az az ember, aki ezt a pandémiás helyzetet át tudja magában keretezni, és meg tudja látni a krízishelyzetben levő lehetőségeket és az élet adta apró örömöket, pszichésen jóval nagyobb eséllyel fog sikeresen megküzdeni a járvánnyal.
Felelős hírfogyasztás: A lelki egyensúly szempontjából természetesen nagyon fontos a naprakész tájékozódás. Viszont ne essünk át a ló túloldalára, hiszen az internetes hírek hosszas böngészése szorongó hatású lehet! Érdemes lehet tervezetten, előre kijelölt időben és megbízható hírforrásból (pl. WHO oldala) tájékozódni.
Összességében elmondhatjuk, hogy noha sokunknál véget ért a karantén, és a járványügyi intézkedések is sokat lazultak, a pandémia még mindig kifejti negatív hatását lelki jóllétünkre, úgyhogy érdemes lehet néhány pszichológiai módszert bevetni a sikeresebb pszichés megküzdés érdekében. Ebben a MedSpot Alapítvány szakemberei is igyekeznek segítséget nyújtani. A pszichológusokból és pszichiáterekből álló szakembergárda a mindennapi mentális segítségnyújtáson túl relaxációs videókat is készített. Ezek a videók nemcsak a mostanában különösen túlterhelt egészségügyben dolgozók támogatását szolgálják, hanem mindannyiunk számára hasznosak lehetnek, hiszen mindenkinek szüksége van énidőre, amikor csak magával törődik. A mentális egészségmegőrzés kortól, munkakörtől függetlenül fontos, ezért teszi a MedSpot Alapítvány ezt azok számára is elérhetővé, akik hagyományos úton akadályoztatva jutnának csak segítséghez e téren.
Mécs Dávid
pszichológus, a MedSpot Alapítvány önkéntese
Felhasznált irodalom
Brooks, S. K., Webster, R. K., Smith, L. E., Woodland, L., Wessely, S., Greenberg, N., & Rubin, G. J. (2020). The psychological impact of quarantine and how to reduce it: rapid review of the evidence. The lancet, 395(10227), 912-920.
JUDIT, L. (2020). A COVID-19 pandémia akut hatásai a pszichés állapotra a járvány első szakaszában. Neuropsychopharmacol Hung, 22(4), 172-177.