Kutatási eredmények Örökölt traumák – Menekültek ukrajnában

Kutatási eredmények
Örökölt traumák – Menekültek Ukrajnában

Örökölhető traumák – Menekültek Ukrajnában

Sokat hallhatott mindenki a háború miatt Ukrajnából elmenekülő emberekről. Jóval kevésbé ismert, hogy sokan, akik elhagyni kényszerültek lakóhelyüket Ukrajnán belül kerestek új lakóhelyet. Ma Ukrajnában 3,5 millió ember él úgynevezett belső menekültként távol korábbi lakóhelyétől, gyakran szükségszállásokon (adatforrás: IOM[1]). A belső menekültek többsége Kelet-Ukrajnában (Dnyipropetrovszki és Harkivi területen), illetve Kijevben él, de nagyjából Szombathely lakosságának megfelelő (72 000) menekült él az ország legelmaradottabb és legszegényebb[2] területén, Kárpátalján. Mindezek alapján az Ukrajnában élő belső menekültek egyik legnehezebb helyzetben lévő csoportja a Kárpátalján élőké. Rövid elemzésünkben az ő helyzetükre hívjuk fel a figyelmet korábbi és magyarországi adatokkal összevetve.

A belső menekültek körében 4 közösségi szálláshelyen kérdőíves adatfelvételt végeztünk, amelyet összesen 119 fő töltött ki. A menekültek többsége a távoli Luhanszki (34%), illetve a Donyecki (32%) területről ékezett, de viszonylag jelentős a Harkivból érkezők aránya (16%) is. Többségük (92%) nagyvárosban vagy kisebb városban élt menekülésük előtt. Tíz ide kerülő közül kilenc, több, mint egy éve él távol otthonától. A menekülők háromnegyede (77%) azonnal Kárpátaljára érkezett, közel negyedük (23%) azonban egy vagy több ideiglenes szállás után jutott el a területre. Annak ellenére, hogy sokan érkeztek azonnal Kárpátaljára többségüknek semmilyen helyi kapcsolatuk nem volt: a menekültek négyötöde (80%) senkit nem ismert Kárpátalján, mindössze 11%-uknak volt barátja, ismerőse, 9%-uknak rokona új lakóhelyükön. A menekülők többsége (55%) közeli családtagjával (gyermekével, házastársával) hagyta el korábbi otthonát, közel harmaduk (30%) távolabbi családtaggal érkezett, 15%-uk azonban egyedül jött.

A kutatásba került menekültek közel kétharmada (65%) nő, közel felük (45%) 55 évesnél idősebb. Az ide került menekültek közel harmada (30%) felsőfokú végzettséggel rendelkezik, további közel kétötödük (39%) középfokú szakképzettséggel. Magas képzettség ellenére mindössze ötödük (21%) talált munkát a nagyon szegény térségben (többnyire a képzettségüknek megfelelőnél jóval alacsonyabb presztízsű takarítói vagy betanított munkát). A menekülést megelőzően a teljes vagy részmunkaidőben dolgozók aránya 34% volt. A menekültek ötöde (21%) munkanélküli. A menekülés előtt mindössze 9% volt ez az arány. A menekültek közel fele (46%) korának megfelelően a rendkívül alacsony nyugdíjból kénytelen megélni.

[1] Az ENSZ menekültügyi kormányközi szervezete.
[2] Kárpátalja egy főre eső GDP-je 2224 USD, ami az egy főre eső magyar GDP (16 287 USD) kevesebb, mint ötöde, de az ukrán területek átlagának (4376 USD) is alig több, mint fele. Kárpátalja népessége 1,2 millió fő, ennek közel 6%-át teszik ki a belső menekültek.

Az itt élő menekültek anyagi helyzetét jól jellemzi, hogy közel negyedük (24%) egy főre eső háztartási jövedelme a legalsó jövedelmi decilisbe esik, azaz ők az ukrán társadalom legszegényebb tizedébe tartoznak. A menekültek további harmada (32%) esetén egy főre eső háztartási jövedelem kevesebb, mint az egy főre eső közepes (medián) jövedelem.

Fontosnak tartottuk vizsgálni, hogy hogyan változtak a belső menekültek emberi kapcsolatai. Azt találtuk, hogy a menekülés előtt a válaszadók közel fele (45%) egy átlagos hétköznap legalább 10 emberrel kerül kapcsolatba, menekültként alig több, mint negyedükre (28%) igaz ugyanez. E mellett a válaszadók ötöde jelezte az elmagányosodás valamely tünetét (hiányzik a társaság, elszigetelődött másoktól, úgy érezte kimaradt valamiből).

A menekültek általános egészségi állapota részben a koruk, részben a helyzetük miatt rossz. Az Európai Lakossági Egészségfelmérés (ELEF) néhány kérdésével vizsgáltuk az menekültek egészségi állapotát. Az általános szubjektív egészségi állapotot egy ötfokú skálán mértük. A legalább jó egészségi állapotról beszámolók aránya az ukrán belső menekültek körében nem érte el a válaszadók ötödét (19%). Összehasonlításképpen ez az arány Magyarországon 58%, az EU átlag 69%.

Az ELEF néhány további kérdésével felmértük egyes krónikus betegségek és állapotok előfordulását is. A magyarországi helyzettel összevetve különösen a depresszió, a krónikus tüdőbetegségek és magas vérnyomás esetén találtunk jelentősen rosszabb helyzetet. Az általunk megkérdezett belső menekültek közel fele szenved magas vérnyomástól (45%), több, mint negyedük depressziótól (27%), illetve krónikus tüdőbetegségtől (26%).

A depressziót, mint az egyik legjelentősebb pszichés betegséget egy objektív mérőeszközzel is vizsgáltuk (EHQ8). Azt találtuk, hogy a kérdésekre választ adók 42%-a tekinthető depressziósnak (ez meghaladta a magukat depressziósnak tekintők arányát is). Összehasonlításképpen ez az arány Magyarországon 8%.

A menekült státusz információbizonytalansággal is együtt jár. Az otthonuktól távol élők többet foglalkoznak azzal, hogy mi történik ott, ahonnan eljöttek, keresik az információforrásokat. Közismert, hogy a háború egyik következményeként jelentősen megnőtt az álhírek aránya, ami különösen súlyosan érinti a menekülteket. Megvizsgáltuk, hogy honnan tájékozódnak a Kárpátalján élő belső menekültek, milyen gyakran találkoznak (érzéseik szerint) álhírekkel és elsősorban milyen médiumokat érint ez. Azt találtuk, hogy a válaszadók többsége közösségi portálokon (56%), online újságokból és hírportálokról (30%), illetve a televízióból (29%) tájékozódik. A menekültek közel fele (48%-a) gyakran vagy nagyon gyakran találkozott álhírekkel az elmúlt hét napban. Megítélésük szerint az álhírek forrása leggyakrabban a közösségi média (62%), sokkal kisebb arányban a televízió (14%), illetve az online újságok, magazinok (11%).

VISSZA A FŐOLDALRA VISSZA A FŐOLDALRA

1% - Köszönjük, hogy segítesz, segítettél!

Köszönjük, ha nekünk adtad támogató felajánlásod!

Ha a NAV listájában név szerint keresed az alapítvány teljes magyar nevét, ezt keresd: „Orvosi Segítség, Ahol Kell” Alapítvány vagyis NE a MedSpot nevet keresd, nem így lett regisztrálva alapítványunk.

Adószámunk: 18903379-1-42

Köszönjük, hogy megtekinted videónkat, amelyben hiteles fotók és videó bejátszások is láthatóak a jelenlegi, valós egészségügyi ellátásról a menekültek körében Kárpátalján, Ungváron és környékén, amelyeket a dezinformációk elkerülése végett tárunk mindenki elé.